Szinte minden nő dús és életerős hajról álmodik, hiszen egy szép frizura olyan magabiztosságot kölcsönöz, amire még a teremtés koronái is felfigyelnek.

Ezért szinte bármire képesek, vagy képesek voltak a gyengébbik nem képviselői. A régi időkben sokan hittek a hiedelmekben, melyek a hajápolásra és hajvágásra is érvényesek voltak. Ma már csak mosolyog az ember ezeken a babonákon, de voltak, akik nagyon is komolyan vették őket. Az alábbiakban következzen néhány furcsa hiedelem és olyan tipp is, ami tényleg beválik.

• A babonák szerint soha sem szabad hajat vágatni vasárnap és hétfőn.
• Továbbá óvakodni kell a csütörtöktől és a szombattól, mert az ezeken a napokon vágott haj már sohasem lesz olyan dús, mint előtte.
• Ha kedden csattogtatják rajtunk az ollót az hosszú hajat eredményez, de a legjobb nap minden szempontból a péntek. Kivétel, ha Nagypéntekről van szó, mert akkor tilos fodrászhoz menni.
• Ha valaki a szabadban vágta vagy vágatta le a haját, annak vigyáznia kellett arra, hogy nehogy elhordják a szarkák az elhullott hajat, mert akkor az illető még abban az évben meghalt.
• A Lancashire-i emberek szerint a levágott hajat tűzbe kellett dobni, mert a tűz lángja megmutatja, hogy meddig fog élni az illető. A fényes tűz hosszú életet jelentett.
• Ha valaki göndör hajra vágyott, annak mindig meg kellett ennie a kenyér héját, ahogy az angolok is tették anno.
• Finn társaink szerint csak esővízben szabad a hajunkat mosni, mert az esővíz lágyítja és fényessé varázsolja tincseinket. (A környezetszennyezést figyelembe véve ma már lehet, hogy ez nem is olyan jó ötlet.)
• Kínában az újév első napján nem tanácsos hajat mosni, mert az öblítővízzel lemossuk magunkról a szerencsét.
• Ha naponta 100-szor átfésüljük a hajunkat, akkor dús és fényes lesz. (Irigylésre méltó az az ember, akinek ennyi ideje van.)